Riczu Imre emlékverseny

Sajnálattal kellett megállapítanom, hogy a 2015. év, számomra első versenyén diszharmónia keletkezett a verseny színvonala és az erőnléti állapotom között. Az elmúlt vasárnap ez utóbbi nem korelállt a II. Riczu Imre emlékverseny rendezői által biztosított kiváló körülményekkel és a nagyszámú, igen lelkes amatőr kerékpáros intelligens versenyzésével.

A fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt sportember emlékére a teljes mezőny által megtett tiszteletkör alatt megismert technikás pálya és a jóval száz fölötti induló létszám miatt a teljes versenytávra permanens életveszélyt prognosztizáltam magam számára. Előrejelzésem teljesen alaptalannak bizonyult: szakszerűen lezárt, gondosan – sok helyen rendőrök által – biztosított, izgalmas vonalvezetésű, változatos pálya és már-már udvariassággal „vádolható” versenyzőtársak tették remek élménnyé a versenyt!

Rajtam kívül álló negatív körülményt keresve sem találnék! Nem bánnám, ha a jövőben minden magyar kerékpár-, és triatlonverseny hasonló színvonalon kerülne lebonyolításra.

Egyedül a „szinten tartó” kerékpáros edzéseim hatékonyságába vetett hitem ingott meg alaposan: a rajt utáni tízedik másodpercben maximális fölé ugró és csaknem a teljes távon ott is állomásozó pulzusszámom a résztávos edzések szükségességére, míg a gyakori „kanyarba gabalyodásom” technikai hiányosságaimra hívták fel meglehetős egyértelműséggel a figyelmemet…

…sebaj, ezentúl mindkettőre kellő figyelmet fordítok, és jövőre ugyanitt javítom ezeket a malőröket! :)!